| Önkéntes |
|
Önkéntes magán nyugdíjpénztár a harmadik pillér... Az állam még mindig jelentős adókedvezménnyel támogatja az önkéntes nyugdíjpénztári tagságot, a nyugdíjkorhatár elérése után pedig döntésednek megfelelően kiveheted az egyéni számládon nyilvántartott összeget, vagy pedig plusz nyugdíjszolgáltatást igényelhetsz. Önkéntes pénztár a harmadik pillér... A tagok rendszeres befizetésének egy részét a munkáltatók igen kedvező adófeltételekkel átvállalhatják. A mai nyugdíjrendszer 3 pillére a társadalombiztosítás (állami nyugdíjrendszer), a kötelező magánnyugdíjpénztár és az önkéntes nyugdíjpénztár. (Negyedik pillérként emlegetik a bankokban nyitható nyugdíj előtakarékossági számlákat.) Jogosan gondoljuk, hogy ezekből lesz a nyugdíjunk, hiszen ezeknek a díjait évtizedeken keresztül kötelezően vonják tőlünk és emellett önkéntesen is befizetjük pl. az önkéntes nyugdíjpénztári számlánkra, illetve egyéb előtakarékossági számlákra. Mielőtt döntesz, néhány tényezőt érdemes – pro és kontra – számításba venned! • Az önkéntes pénztári tagság és maga a befizetés önkéntes. Te döntöd el, milyen időszakonként és mekkora összeget fizetsz be. Akár azt is megteheted, hogy hónapokig nem teszel be egy fillért sem, és év végén, amikor munkahelyeden bonuszt kapsz, fizeted be az erre szánt összeget. • Számos vállalat azzal támogatja dolgozóit, hogy hozzájárul önkéntes nyugdíjpénztári tagságukhoz. Ezt a hozzájárulást lehetőségeid szerint bármilyen összeggel kiegészítheted. • Ha 10 éven át minden hónapban 20 ezer forintot befizetsz, 2,4 millió forintot gyűjthetsz össze. • Az államtól minden befizetett fillér után 30%-os adókedvezményben részesülsz. Ezt nem most kapod vissza, hanem beépül az összegyűlt megtakarításba. 240 ezer forintos éves befizetés után 72 ezer forintot visszakapsz az államtól, így abban az évben összesen 312 ezer forinttal gyarapodik a számlád. Az adókedvezmény felső határa 130 ezer forint – ez nem függ a jövedelem nagyságától, és más esetleges nyugdíjpénztári tagság esetén összevonható. Így a befizetésekkel, adókedvezményekkel, a befektetésed akár 1,5–2,5 millió forinttal is gyarapodhat. • Ha pénztári tag vagy, három csomagból választhatsz. A konzervatív, közepes és kockázatos portfóliók közül a hátralévő tagdíjfizetés évei alapján célszerű dönteni. Míg egy 30 éves embernek érdemes a kockázatos csomagot elfogadnia, addig 50 fölött jobb, ha csak a másik kettőn gondolkozik az ember. • Az önkéntes nyugdíjpénztárak célja az, hogy alacsony költségek mellett magas hozamú befektetésként működjenek, hiszen ezen a téren is éles verseny alakult ki a pénzpiacon. Így ha önkéntes pénztárt keresel, az eredményesség mellett a pénzintézet működési költségét is tartsd szem előtt. • A magán-nyugdíjpénztárak évente egyszer adnak tájékoztatást csomagod értékének változásáról. A pénztárak online rendszerén viszont negyedévente tájékozódhatsz, s ha esetleg pénztárt szeretnél váltani, háromhavonként van rá lehetőséged. • Ha már csak néhány éved van a nyugdíjig, még mindig takarékoskodhatsz, hogy később az adókedvezményekkel, befizetésekkel összegyűlt tőkét felhasználhasd. Mindössze három adóév is elegendő ehhez az önkéntes pénztári belépéstől a nyugdíjig. Sőt nyugdíjas korban is fizethetsz járulékot, ha aktív vagy. • A nyugdíjpénztárakat érintő 2008. január 1-jétől érvényes új törvények nem könnyítették meg az ilyen irányú megtakarításokat. Ugyanakkor épp a tíz-tizenöt év múlva nyugdíjba menők számára igazán előnyös ez a forma. Az 50 felettiek a nyugdíj közelesége miatt viszonylag gyorsan hozzájuthatnak a pénzükhöz. Sajnos a fiatalabbak számára már kedvezőtlenebbek a lehetőségek, hiszen csak a pénztári tagság 21. évében vehetik ki az összegyűlt tőkét. Ha előbb nyúlnak hozzá, ki kell fizetniük az adójárulékokat. • Ha nyugdíjba vonultál, élethelyzettől függően dönthetsz, hogy egy összegben veszed ki a pénzt, vagy nyugdíjjáradékot kérsz. Ma egyre többen választják az első megoldást, hogy a szépen összegyűlt megtakarítást tovább dolgoztassák egy másfajta befektetési formában. |