Miből lesz a nyugdj?

A nyugdíjpénztár olyan, külön törvényben szabályozott önszerveződő intézmény, amely lehetőséget teremt tagjai számára, hogy aktív éveik alatt, aktív éveik jövedelméből, biztonságos és hatékony módon előtakarékoskodjanak nyugdíjas éveikre. A pénztári rendszer a nyugdíjellátás biztosításának egyre inkább terjedő módja a világon.

A nyugdíjpénztári tagok éveken, évtizedeken át rendszeresen befizetnek a pénztárba egy meghatározott összeget, majd a nyugdíjkorhatár elérését követően különböző nyugdíjszolgáltatásokban részesülnek a pénztártól. Az állami nyugdíjjal ellentétben a kifizetések fedezetéül a tag által befizetett összegek és azok hozamai szolgálnak, tehát a tagok saját maguk gondoskodnak nyugdíjukról. A pénztár intézménye azt teszi lehetővé, hogy ezt a nyugdíjcélú vagyonfölhalmozást a tag jog által védve, szervezetten és gazdaságosan vigye véghez.

Az 1998. január 1-jétől életbe lépő nyugdíjrendszert 3 pillérű rendszernek is szokták nevezni. A nyugdíjak első pillérének minden esetben az állami nyugdíj számít. Az ún. magánnyugdíjpénztárak (továbbiakban kötelező- vagy magánpénztárak) alkotják a jövőbeni nyugdíjak második, az öngondoskodásnak nevezett nyugdíjcélú megtakarítások pedig a harmadik pillérét (önkéntes nyugdíjpénztár, biztosítás, más megtakarítás stb.)

A magyar nyugdíjrendszer

Magyarországon az úgynevezett hárompilléres nyugdíjrendszer van érvényben.
Ennek alkotóelemei:

• az első pillér: A magyar nyugdíjrendszer első pillére a már eddig is működő TB rendszer. Ez a pillér a kötelező járulékfizetésen alapul. Az első pillér részesei a nyugdíjasok, az aktív népesség azon tagjai, akik nem tagjai magánnyugdíjpénztárnak, valamint azok is, akik a vegyes (TB és magán) nyugdíjrendszert választották.
• a második pillér: A magánnyugdíjpénztárak képezik a magyar nyugdíjrendszer második pillérét. Akik tagjaivá válnak a második pillérnek, azok automatikusan a vegyes nyugdíjrendszerbe kerülnek: a kötelező egyéni nyugdíjjárulékuk megoszlik a TB és az általuk választott magánnyugdíjpénztár között.
• a harmadik pillér: Az önkéntes nyugdíjpénztárak alkotják nyugdíjrendszerünk harmadik pillérét. Az önkéntes pénztárak tagjaik befizetéseit befektetik, s a felhalmozott tőkéjük szolgál majd kiegészítő nyugdíjuk fedezeteként. A belépést az állam adókedvezményekkel ösztönzi.

Mi a magánnyugdíjpénztár?

A társadalombiztosítási nyugdíjat részben helyettesítő, a magányugdíj fedezetére kötelező járulékot, azaz a tagdíjat gyűjtő és azt befektető, a befizetéseket és a hozamokat egyéni számlán jóváíró, a nyugdíjkorhatár elérésekor nyugdíjszolgáltatást nyújtó, arról gondoskodó és az önkormányzatiság elvén működő, azaz a tagok tulajdonában lévő intézmény.
Tehát az állami nyugdíjjal ellentétben - ahol a nyugdíj összeg számításának módszerét a nyugdíjbavonulás időpontjában hatályos jogszabályi előírások határozzák meg - a nyugdíjpénztárakban a kifizetések fedezetéül a tag által befizetett összegek és azok hozamai szolgálnak, tehát a tagok saját maguk gondoskodnak nyugdíjuk ezen részéről.
A magánnyugdíjpénztár kasszájába befizetett tagdíjak befektetésre kerülnek, és hozamok révén gyarapodnak. A hozamok nagyságát meghatározza az is, hogy különböző összetételű portfóliós csomagok, különböző kockázati besorolással állnak a tagok rendelkezésére. A magánnyugdíjpénztári tagság kedvező lehet bárki számára, amennyiben jól választ pénztárat és a számára legmegfelelőbb portfóliós csomagba fekteti pénzét. Ezzel megteremtődik egy szilárd alap a nyugdíjas évekre, amellyel kiegészítve az állami nyugdíjat, a magánnyugdíjpénztár tagok nagyobb anyagi biztonságban tudhatják magukat

Vajon elég lesz-e nyugdíjas éveinkre a korábban évtizedekig megfizetett nyugdíjunk, vagy ez nem garancia arra, hogy ne kelljen nélkülöznünk hajlott korunkban, nyugdíjas éveinkben??

Nézzük meg részletesen:
Amit az állami nyugdíjalapba fizetünk, azt a pénzt a jelenlegi nyugdíjasok kapják meg. Ez nem azt jelenti, hogy elveszik a pénzünket és másnak adják, hanem azt, hogy a társadalomban már nem aktív emberek, vagyis nyugdíjasok számára a társadalom aktív tagjai adják össze a pénzt, vagyis a fiatalok nyugdíjbefizetéséből kapják nyugdíjukat az „öregek”.

Emellett ha megfigyeljük a statisztikákat, megállapíthatjuk, hogy jelentős a változás az aktív és inaktív dolgozók számában. Míg az aktív dolgozók száma folyamatosan csökken, addig az inaktív dolgozók (nyugdíjasok száma) arányaiban növekszik.

De vajon hogyan állapítják majd meg, hogy mennyi lesz a nyugdíjam?

A nyugdíjas nyugdíjának megállapításához, az alapjául szolgáló, ténylegesen bevallott jövedelmét és a ténylegesen ledolgozott évek számát veszik figyelembe. Ma a bevallott jövedelmek kb. egyharmada minimálbér. Ezen kívül rengeteg embernek egyáltalán nincs bevallott jövedelme, vagyis semmi járulékot nem fizetnek utána. Ahhoz, hogy nyugdíjat kapjunk, minimum 20 ledolgozott évre és járulékfizetésre van szükség, egyébként csak résznyugdíjra lehetünk jogosultak, vagy szociális támogatásból szenvedhetünk nyugdíjas korunkban.

Összegezve, egyre kevesebb aktív kereső által egyre kevesebb járulék kerül befizetésre, és ebből kell az államnak megoldani az egyre több nyugdíjas nyugdíjának a kifizetését.,

A mai társadalombiztosítási szabályokat akkor találták ki, amikor jóval többen dolgoztak bejelentett munkaviszonyban, és jóval kevesebben élték meg a nyugdíjas éveiket.

Bárhogyan alakulnak a törvények, bárhogyan módosul a nyugdíj rendszer, az öngondoskodás a legfontosabb !!!

Mindenkinek fontos a nyugodt és harmonikus öregkor, biztos anyagi háttér, ezért talán az sem mindegy, hogy hol és milyen feltételek mellett kerül megalapozásra ennek a biztosítása.

Mivel mindenki felelősségteljesen akar dönteni, így érdemes átgondolt döntést hozni. Sok minden befolyásolhatja azt, hogy milyen lépésre szánja el magát, még az is, hogy hány éves, hány éve van hátra a nyugdíjig, mióta pénztártag, mekkora jövedelemmel rendelkezik. Mind-mind egy-egy érv mellette, vagy ellene, melyet érdemes számításba venni egy döntés meghozatala előtt.

Mennyi lesz a nyugdíj? ( Magán nyugdijpénztári rész nélkül )