Mit jelent pontosan Matolcsy György bejelentése?

• A gazdasági miniszter sajtóban tett nyilatkozata szerint a korábban elfogadott jogszabályokkal ellentétben 2011. január 31-ig kell eldönteniük a pénztártagoknak, hogy visszalépnek-e az állami nyugdíjrendszerbe.

Mit jelent az, hogy vissza lehet lépni az állami rendszerbe?

• A kormány tervei szerint a társadalombiztosítási nyugellátásban nem részesülő pénztártag természetes személy 2011. január 31-ig nyilatkoznia kell arról, ha magánpénztár tagja kíván maradni.

Mi történik akkor, ha nem teszek ilyen nyilatkozatot?

• A pontos szabályok még nem ismertek, de a kormányzati nyilatkozatok alapján amennyiben a tag nem nyilatkozik a maradásról, akkor automatikusan visszaléptetik az állami nyugdíjrendszerbe, az egyéni számlán felhalmozott vagyonát pedig át kell adni egy állami szerv részére. A továbbiakban a tag már csak az államtól kaphat nyugdíjat.

Mit tanácsolnak, most mit csináljak?

• Azt tanácsoljuk minden magánpénztári tagnak, hogy várja meg az átlépésre vonatkozó jogszabályok hatályba lépését. Ezt követően pedig mindenki egyénileg számolja majd ki, hogy melyik számára a legkedvezőbb megoldás. Célszerű az érveket pro és kontra alaposan megfontolni, esetenként szakértő segítségét kérni, és mindenképpen körültekintően, a rendelkezésre álló információkat alaposan mérlegelve dönteni.

Mikor tudhatom meg a részleteket?

• A kormány nyilatkozatai szerint 2010. december 13-ig fogadja el az országgyűlés az átlépésre vonatkozó jogszabályok, és a törvény elfogadásától számítva 45 nap áll mindenki rendelkezésére ahhoz, hogy döntését meghozza.

Azt mondják, ha maradok a pénztárban, elvesztem az állami nyugdíjat.

• A szabályozás pontos részletei egyelőre nem ismertek. A gazdasági miniszter sajtóban tett nyilatkozatai alapján azonban valószínűsíthető, hogy a maradás mellett nyilatkozó pénztári tagok szankciókra számíthatnak.

Hogy tudok visszalépni?

• Azt tanácsoljuk mindenkinek, hogy amíg a hiányzó jogszabályok nem kerülnek elfogadásra, senki ne tegyen semmit. A szabályozás pontos részletei ugyanis egyelőre nem ismertek. Célszerű az érveket pro és kontra alaposan megfontolni, esetenként szakértő segítségét kérni, és mindenképpen körültekintően, a rendelkezésre álló információkat alaposan mérlegelve dönteni.

Bármi lesz, én maradok.

• Nyugdíjunk ügye az egyik legfontosabb pénzügyi kérdés életünkben, amiről rövidesen döntést kell majd hoznunk. Egy ilyen fontos kérdésről nem szabad gyorsan, elhamarkodottan véleményt nyilvánítani, hiszen következményei meghatározhatják az elkövetkező évtizedeink életminőségét. Célszerű az érveket pro és kontra alaposan megfontolni, esetenként szakértő segítségét kérni, és mindenképpen körültekintően, a rendelkezésre álló információkat alaposan mérlegelve dönteni.

Mi lesz az eddig felhalmozott magán nyugdíjpénztári vagyonommal, ha nem lépek vissza?

• A tagok eddig befolyt tagdíját a jogszabályok szerint a pénztárak továbbra is kezelik, a vagyon továbbra is kamatozik a tagok egyéni számláján, a kiválasztott portfólióban.

Kivehetem-e a pénzemet a pénztárból?

• Nem. A magánpénztárból jelenleg kizárólag egyösszegű kifizetés formájában lehet a nyugdíjjogosultság elérésekor szolgáltatáshoz jutni.

Mennyire biztonságos a magánnyugdíjpénztár?

• A pénztárak szigorú törvényi szabályozásnak megfelelően működnek a PSZÁF folyamatos ellenőrzése mellett. További biztosítékot jelent a tagok számára, hogy jogszabályban meghatározott módon egy pénztártól független letétkezelő folyamatosan őrzi az értékpapírokat.

Biztosan megvan a pénzem?

• Mindenkit szeretnénk megnyugtatni, hogy a tagok megtakarítása hiánytalanul rendelkezésre áll. A vagyont a jogszabályi kereteknek megfelelően kialakított befektetési portfóliókban kezeljük és hozamokkal gyarapítjuk, a tagdíjak és hozamok alakulásáról rendszeres értesítést küldünk tagjainknak.

Mekkora a pénztár hozama?

• A választható portfóliós rendszerben a Klasszikus portfólió 12,11 százalék, a Kiegyensúlyozott portfólió 17,75 százalék, a Növekedési portfólió 25,95 százalék vagyonnal súlyozott átlaghozamot ért el a tavalyi évben. A legalább 10 éve működő magánnyugdíjpénztárak által kezelt 51 portfolióból a 2000 és 2009 közötti tíz éves átlaghozam 45 portfoliónál meghaladta az infláció mértékét, ebből 17 portfolió éves reálhozama 1-2 százalék közötti mértékű, 13 portfólió reálhozama pedig az évi 2 százaléknál is nagyobb volt. Tehát a pénztárak infláció feletti mértékben gyarapították a tagok vagyonát az elmúlt 10 évben.
  
  Az idei év első kilenc hónapját vizsgálva elmondhatjuk, hogy a Klasszikus portfóliók átlagos hozama 2009. december 31. és a 2010. szeptember 30. között 6,01 százalékot, a Kiegyensúlyozott portfóliók 9,25 százalékos, a Növekedési portfóliók pedig 9,5 százalékos átlagos hozamot értek el. A 2010 szeptemberében aktuális - a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - 3,8 százalékos inflációval összevetve ez azt jelenti, hogy a pénztári portfóliótól függően 2,21 és 5,7 százalék közötti pozitív reálhozamot értek el a vizsgált időszakban.

Mi biztosítja, hogy nem veszítik el a pénzem?

• A 2010. január 1.-től a jelenleg hatályban lévő jogszabályok szerint a Pénztárak Garanciaalapja a tag magánnyugdíjpénztár által vezetett egyéni számlájának egyenlegét – amennyiben az a nyugdíjszolgáltatás megállapításakor nem éri el a hozamgarantált tőke összegét – a hozamgarantált tőke mértékéig kiegészíti. Tehát a tagok pénze a pénztárakban az átmeneti időszakban is teljes biztonságban van: a tagokat semmiféle kár nem érheti, befizetéseik hosszú távú értékállósága garantálva van.

Mi az a hozamgarantált tőke?

• A hozamgarantált tőke a jelenleg hatályos jogszabályok szerint a tag egyéni számláján jóváírt kötelező és kiegészítő tagdíjbefizetéseknek az infláció szorzatával növelt összege (azaz ez a garancia biztosítja a tag befizetései vásárlóértékének megőrzését). A hozamgaranciára való jogosultságot azonban elveszítheti a pénztártag, amennyiben a felhalmozási időszakban az általa kezdeményezett pénztárváltások között nem telt el legalább öt év.

Mekkorák a költségek?

• A működési költségekre legfeljebb 4,5% százalékot lehet elvonni a tagdíjból, ez a törvényben meghatározott mérték. Ez azt jelenti, hogy 1000 forintból legfeljebb 45 forintot lehet költségek címén levonni.

Mit jelent az, hogy pénztári vagyon örökölhető?

• A pénztárban felgyűlt vagyonára minden pénztártag kedvezményezetteket jelölhet meg, akik halál esetén azt örökölhetik. A kedvezményezettek adatait a pénztárnak kell bejelenteni.

Hogyan lehet az örökséghez jutni?

• A kijelölt kedvezményezettek vagy az örökösök eldönthetik, hogy a tag pénztári vagyonát egy összegben felveszik, a törvény szerinti hozzátartozói nyugellátás megállapítása esetén átutaltatják a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, ugyanazon pénztárnál vezetett saját egyéni számlájukra átvezettetik, vagy más pénztárnál vezetett egyéni számlájukra átutaltatják.

Kell-e adózni az örökség után?

• A tag halála után örökölt pénztári vagyon illetékmentes, de készpénzben történő felvétele esetén adóköteles jövedelem.

Beléphetek-e még magánnyugdíjpénztárba?

• A pénztárak továbbra is befogadják a belépni szándékozókat, de 2011. december 31-ig nem érkezik tagdíj magánpénztári számlájukra. A jelenleg hatályos jogszabályok szerint taggá válhatnak azok, akik 30. életévüket még nem töltötték be, nem tagjai egy magánnyugdíjpénztárnak sem, és tb-köteles jogviszonyban állnak.

Érinti ez a változás az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításaimat?

• A törvény csak a magánpénztárakra vonatkozik. Az önkéntes pénztári rendszer nem része a kötelező járulékfizetési rendszernek, hiszen ide a nettó bérünkből saját igényeinknek megfelelő gyakorisággal és mértékben fizethetünk tagdíjat nyugdíjcélra, akárcsak egy bankbetétbe.

Miért lépjek be önkéntes pénztárba?

• Az önkéntes pénztári megtakarítást az állam a jelenlegi tervei szerint továbbra is ösztönzi: az egyéni befizetések után az eddigi 30% helyett 2011-től 20% adójóváírás igényelhető, melynek maximális összege azonban továbbra is 100 ezer forint (annál a magánszemélynél, aki 2020. január 1. előtt tölti be a jogszabályok alapján rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, 130 ezer forint).

Munkanélküli lehet-e tagja nyugdíjpénztárnak?

• Igen, amennyiben a tag a tagdíjat rendszeresen megfizeti. A tagságnak nem feltétele a munkaviszony.

Mekkora minimális tagdíjat kell befizetnie?

• Ön a tagsági jogviszony létrejöttével rendszeres tagdíjfizetést vállal, melynek minimális összege az Alapszabályban kerül rögzítésre, és amelyen felül bármilyen összegű eseti befizetéseket is teljesíthet. A minimális egységes tagdíj mértéke pénztáranként változó.

Mekkora befizetéseket érdemes teljesíteni / mitől függ?

• Amennyiben a tag elsősorban a munkáltatója által fizetett tagdíj-hozzájárulás miatt lép be a pénztárba, javasolt a minimális tagdíj vállalása. Ha valaki az adókedvezmény igénybevétele céljából akar elsősorban befizetéseket teljesíteni, akkor célszerű alacsony tagdíjat vállalni, és az anyagi lehetőségektől függően eseti befizetéseket teljesíteni. Ha valaki valóban nyugdíj-kiegészítést szeretne kapni, közelítőleg az általa elvárt mai nyugdíjösszegnek - 25 éves kor esetén 20%-át, 40 éves kor esetén 45%-át, érdemes vállalni. Pl. ha valaki mai értéken kb. 20.000 Ft nyugdíj-kiegészítésben gondolkodik, és 40 éves, célszerű havi 10.000 Ft hozzájárulást vállalnia.

Mikor juthat a pénztárban felhalmozott pénzéhez?

• Alapvetően a nyugdíjkorhatár elérésekor, vagy nyugdíjkorhatár elérése előtt minimum 10 éves várakozási idő letelte után, de ebben az esetben a kifizetés sávosan, a kifizetés időpontjának megfelelően egyre csökkenő mértékben adóköteles. Az adóköteles jövedelmet a következőképpen kell megállapítani: A belépéstől számított 10. és 11. évben a felvett összeg 100%-a 12. évben a felvett összeg 90%-a, 13. évben a felvett összeg 80%-a,14. évben a felvett összeg 70%-a, 15. évben a felvett összeg 60%-a,16. évben a felvett összeg 50%-a, 17. évben a felvett összeg 40%-a, 18. évben a felvett összeg 30%-a, 19. évben a felvett összeg 20%-a, 20. évben a felvett összeg 10%-a, 21. évben a felvett összeg 0%-a számít bevételnek. A nyugdíjkorhatár az a életkor, melynek betöltését a társadalombiztosítási jogszabályok az öregségi nyugdíjra való jogosultság feltételéül előírnak, Nyugdíjazásnak számít ezen kívül a korkedvezményes, korengedményes, elő-, szolgálati és rokkantsági nyugdíj.

Milyen esetekben szűnik meg a tagsági viszony?

• A pénztártag halálával, kilépéssel, átlépéssel, vagy nyugdíjszolgáltatás igénybevételekor.

Milyen szolgáltatások közül lehet választani?

• Amennyiben a pénztártag megszerzi az öregségi nyugdíjjogosultságot (vagy 67%-os rokkantnyugdíjról szóló határozattal rendelkezik), a felhalmozott összeg egyösszegben vagy járadék formájában adó- és járulék-mentesen felvehető.
  
  

Mikor kell döntenie arról, hogy melyik szolgáltatást választja?

• A szolgáltatás igénybevételekor - azaz a nyugdíjkorhatár elérése után.
  
  

Örökölhető-e az önkéntes pénztári fedezeti számlán lévő összeg? Ez mikor illeték- és adómentes?

• Az önkéntes pénztári fedezeti számlán összegyűlt összegre kedvezményezettet lehet megjelölni. (Ennek hiányában a tag törvényes örökösei öröklik az itt lévő vagyont.) Öröklés esetén a pénztártag követelése nem része a hagyatéknak, ebből következően adó és illetékmentes. Ezért a tag nyugdíjkorhatár előtt bekövetkező elhalálozása esetén az örökös, vagy a kedvezményezett az örökölt összeget egy összegben adó-, és illetékmentesen felveheti, vagy saját nyugdíjpénztári számlájára utaltathatja, így később magasabb összegű nyugdíjszolgáltatást kap. Ha a tag a nyugdíjkorhatár elérése után hal meg, akkor a kért szolgáltatás típusától függően örökölhető a fedezeti számlán lévő összeg.

Milyen adókedvezmények vonatkoznak Önre az önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjbefizetések után?

• 2007. január 1.-től az adóhatóság a magánszemély nyilatkozata alapján az általa meghatározott önkéntes kölcsönös biztosító pénztári számlára utalja az adóévben a magánszemély által befizetett összeg 30%-át, de maximum évi 120 000 Ft-ot. A pénztártag nyugdíjpénztári vagy egészség- és önsegélyező pénztári befizetése és jóváírása után az átutalás összege maximum 100 000 Ft.
  
  A 2006. január 1-től az önkéntes pénztári magánszemélyi tagdíjbefizetés utáni adókedvezményt az APEH a visszatérítendő kedvezményt a pénztártag által megjelölt pénztári számlára utalja vissza (Szja 44/A-44/C §, 45.§). Amennyiben a pénztártag nyugdíjpénztári és egészségpénztári számlával is rendelkezik, és mindkét helyről érvényesít adókedvezményt, döntenie kell, hogy az összevont kedvezményt melyik számlára kéri.
  
  A munkáltatói befizetés adókedvezménye változik, a rendszeres munkáltatói tagdíjfizetés önkéntes pénztár esetében a mindenkori minimálbér 50%-ig (65.500 Ft/hó) járulék és adómentes, a munkáltató a tagdíjbefizetést költségként elszámolhatja (Ta. Tv. 3. Sz. mell. B) 3.). Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetés nem része az adómentesen adható béren kívüli juttatások körének, amelyek éves maximum összege 400.000 Ft lehet.

Milyen adózási szabályok vonatkoznak a pénztári szolgáltatásokra?

• A nyugdíjkorhatár elérése előtt Ön legkorábban a 10 éves várakozási idő eltelte után kérhet egyösszegű kifizetést. Ebben az esetben a várakozási idő leteltét követő első évben a kifizetés 100%-a adóköteles jövedelemnek minősül, a második évben 90%-a, a harmadik évben 80%-a, míg a várakozási idő letelte utáni 11. évben, amennyiben még mindig nem érte el a nyugdíjkorhatárt- a kifizetés teljes egészében adómentesen vehető igénybe.
• Amennyiben Ön elérte a nyugdíjkorhatárt, úgy egyösszegű szolgáltatás, határozott idejű járadék, vagy a kettő kombinációjával kérhet szolgáltatást. Amennyiben legalább 3 éves tagsági viszonnyal rendelkezik, vagy a választott járadék 3 évnél hosszabb időtartamú vagy évente maximum 15%-al csökken, a kifizetés adómentes. Fontos tudni, hogy vagyonának hozama adómentes.

forrás: maradok.com, magannyugdijpenztarak.hu , magannyugdijpenztarak.com