|
2012.12.22. 2012. december 21-én érdeklődés hiányában elmaradt a világvége...
Magyar Nemzet Online itt
Ismét elmaradt a világvége. Újabb világvégét éltünk túl: tegnap végére ért a maja időszámítás,
és nem pusztult el sem az emberiség, sem a bolygónk.
Népszava Online itt.
Most, hogy a világvége után vagyunk egy nappal, öntsünk tiszta vizet a pohárba...
Magyar Hírlap itt
Ezt hozta a világvége - Sokkoló körkép...
Info Rádió itt
Ezt megúsztuk! Elmaradt a világvége! Kamu volt a maják jóslata, nem jött el a világvége december 21-én!
Blikk itt
Jó napot kívánunk mindenkinek, aki túlélte a hisztériát! A következő maja világvége 5128 év múlva várható,
amikor lejár a mai nappal kezdődött újabb naptári ciklus. Addig nézegessen békés képeket az elmaradt ítéletnapról.
Bumm.sk itt
Korábban: 2012.12.11.
Így 10 nappal a világvége előtt itt az ideje, hogy rendet teremtsünk a fejemben...
... vagy másokéban. Megígérem, ha 2012 dec. 21-én eljön a katartikus világvége
az utolsó előtti gondolatom az lesz, hogy elnézést kérjek gondolatban a rémhír terjesztőktől,
de addig is nézzük a tényeket:
A Világvége 2012-ben is elmarad ! (Magyar Csillagászati Egyesület)
Újra felerősödtek a december 21-i "világvégével" kapcsolatos híresztelések.
Mindezeknek nincs semmilyen tudományos alapja! A dolgot ennyivel is elintézhetnénk,
ha a pszeudotudományos világvégeelmélet-gyártók nem "kedveskednének" újabb és újabb,
egyre képtelenebb verziókkal.
Már évek óta híresztelik, hogy legközelebb 2012. december 21-én lesz világvége.
A laikusok számára tudományosan megalapozottnak tűnő híreszteléseknek természetesen
semmiféle alapja nincs - egyetlen mérhető, valóságos hatása a szak- és amatőr csillagászok
idejének eltöltése a szükségtelenül rémisztgetett emberek megnyugtatására.
„Nibiru” elmélet
A Niburu, egy titokzatos, katasztrófát hozó égitest, amelyről a világvégétől tartó, és bizonyosságot
kereső emberek számos „bizonyító” felvételt, leírást is találhatnak az internet sötét bugyraiban.
(Egy korábbi jóslat szerint már 2003-ban katasztrófát kellett volna okoznia, ami azonban meglepő módon elmaradt...)
Ez a titokzatos égitest a hírek szerint több, mint 3000 évenként jut a Föld közelébe, és egy-egy
közelsége teljesen új korszak kezdetét jelenti, katasztrófákkal kiegészítve.
Egyes hírek szerint becsapódik, más verziók szerint csupán a közelsége révén fellépő hatások okozzák
a kontinensek különféle elcsúszásait, vulkánkitöréseket, és általában szörnyű katasztrófákat.
E Földünknél nagyobb égitest már évek óta "közeledik hozzánk", így a csillagászati bemutatókon is
rendszeresen felmerült eddig is léte, amit természetesen a különféle, kapcsolódó szakterületekkel
foglalkozó szervezetek eltitkolnak. Bizonyítékként különféle űreszközökkel - egyébként látványos
ködökről, változócsillagokról - készített fotók alapján vélik bizonyítottnak az égitest létezését.
Ezek az objektumok azonban évtizedek óta ismertek (és helyzetüket sem változtatják). Mások az
interneten fellelhető, a csillagos égboltról készült fotókon levő, hiányzó égterületekre képzelik
az égitestet: ismét csak bizonyítékul arra nézve, hogy létezését eltitkolják a hivatalos hatóságok,
kiváltképp a NASA. (Valójában, ha belegondolunk, napjainkban általános iskolás gyerekek is
ismerik annyira a számítógépek használatát, hogy egy apró korongnak látszó csillagot eltüntessenek egy képről.)
Az internet böngészése helyett vegyünk egy egyszerű csillagtérképet, és nézzünk fel az égre!
Amennyiben ugyanis a hír igaz lenne, és a nevezett égitest létezne, már néhány éve a legfényesebb bolygókhoz
hasonló fényességgel kellene látszania az égbolton! Azaz bárki, aki az égboltot és a rajta levő csillagképeket
alapvető szinten ismeri, már réges-régen felfedezhette volna a csillagokhoz képest lassan elmozduló égitestet.
Még akkor is, ha figyelembe vesszük földrajzi helyzetünket (a déli égbolton is élnek eget ismerő emberek),
illetve az évszakok változását (fél év alatt már átkerültünk a Nap túloldalára, tehát az égbolt átellenben levő
területét is megvizsgálhattuk). Egyes mítoszok szerint nem veri vissza a Nap fényét - ez esetben azonban
óhatatlanul felmelegedne, így az emberi szem számára láthatatlan, de számtalan, infravörös tartományban
dolgozó műszer számára ordítóan fényes égitestként jelenne meg a felvételeken.
Tény, hogy időnként történnek becsapódások Földünkön (ezek közül a legismertebb a 65 millió évvel ezelőtti
esemény, amely többek között a dinoszauruszok kihalását, és így az emlősök felemelkedését okozta), amelyek
akár katasztrófával is fenyegetnek. Éppen ezek elkerülésére hozták létre a különböző automatikus
kisbolygókereső-programokat, amelyek feladata az ilyen potenciálisan veszélyt jelentő égitestek felfedezése,
ill. nyomon követése. Ezek működésének hála már viszonylag pontos képünk van a globális vagy nagy léptékű
veszélyt jelentő égitestek terén - és szerencsére nem ismerünk a belátható jövőben becsapódással fenyegető
nagyobb égitestet sem. Még a más híresztelésekben közkedvelt Apophis kisbolygó sem ilyen, bár látványos
közelségben fog elhaladni 2029-ben Földünk mellett. Természetesen szak- és amatőrcsillagászok ezrei fogják
megfigyelni, éppen azért, hogy pontosabb adatokat kapjanak majd a következő, 2036-ban esedékes
közelítésre vonatkozóan. Ugyanakkor már azok a technológiák is rendelkezésre állnak, amelyek egy veszélyes
kisbolygó eltérítésére alkalmasak lehetnek, feltéve, ha megfelelően korán megtörténik a felfedezés.
„Pólusváltás” elmélet
A híresztelések szerint az előbb említett Nibiru hatására a Föld mágneses pólusai felcserélődnek.
Mivel a Niburu hatását - nem létezése folytán - kizárhatjuk, csak a spontán pólusváltás lehetősége marad.
Az óceáni hátságokon található kőzetek mágneses tulajdonságai alapján nyilvánvaló, hogy a földtörténeti
múltban sok alkalommal történt hasonló pólusváltás, sőt, a pólusváltások között eltelt időszakokat megfigyelve
úgy tűnhet, hogy „már nagyon itt lenne az ideje”. Ez a jelenség sem jelezhető előre - ehhez túlságosan kevés
ismeretünk a Föld belsejének működéséről. De ha bekövetkezik is, elegendő visszatekintenünk a már említett
földtörténeti múltba: nincs nyoma, hogy az élővilágot ezen pólusváltások megviselték volna.
„Napkitörés” elmélet
Egy másik népszerű teória egy óriás napkitörés, amely a műholdak, illetve a földi kommunikációs- és elektromos
hálózatra gyakorolt hatásával dönti romba a civilizált, erősen ezekre az eszközökre támaszkodó részét világunknak.
Való igaz, történtek nagyobb kitörések, amelyekből a megérkezett anyagfelhő zavarokat okozott, de ezek időpontja
teljességgel megjósolhatatlan. Ezt a teóriát erősítendő a rémhírterjesztők felhasználják a naptevékenység 11 éves
ciklusát is, amelynek maximumában valóban több és erőteljesebb kitörés történik, valamint igen látványos foltok is
nagyobb számban figyelhetők meg. A valóság azonban az, hogy a jelenlegi napciklus megkésve kezdődött
(2008-2009-ben egy szokatlanul elhúzódó minimumnak voltunk tanúi), így a következő maximum csak
2013 május-júniusára várható.
Ráadásul a jelenlegi modellek szerint ez a maximum az utóbbi 100 év egyik leggyengébb maximumának ígérkezik.
„Együttállás a Galaxis központjával” elmélet
Ez az állítás talán a legnehezebben értelmezhető a sok elképzelés között. A leírásokból az sem derül ki, mi áll együtt
pontosan mivel? A Földről nézve látszik a Nap a Galaxis központjának irányában? És miért is okozna a tőlünk 26000
fényévre levő galaktikus mag bármiféle hatást éppen akkor, amikor a Nap ugyanabban az irányban látszik?
Amennyiben bármiféle hatása lenne ránk nézve, a Nap helyzetétől (azaz az aktuális évszaktól) függetlenül
éreztetné hatását. Az elméletben továbbra is komolyan hívők számára sajnálattal jelezzük, hogy ez az esemény
- amennyiben helyesen értelmezzük a terjengő hírek zavarait - 2007-ben tulajdonképpen már bekövetkezett.
„Fotonöv” elmélet
Egyes állítások szerint Földünk időről időre áthalad ezen a titokzatos övön, amelynek eredményeképpen
szintén új korszak kezdődik az emberiség történetében. Ilyen övet a tudomány nem ismer, így áthaladni
sem tudunk rajta. Valójában a Föld folyamatosan fotonok tengerében fürdik: látható fotonokat bocsát ki
a Nap, ver vissza a Hold és a bolygók, és sugároz felénk milliónyi csillag.
Ezen felül a szemünk számára láthatatlan hullámhossztartományokba eső sugárzásban is szó szerint fürdünk
(l. az ultraibolya-sugarakat, amelyeket nem látunk, de hatásukra nyáron lebarnulunk, vagy a röntgensugarakat,
amelyek segítségével orvosaink vizsgálódhatnak), amelyek egy részétől légkörünk megvéd minket, így
tanulmányozásukra csak a légkörön kívül keringő űrszondákkal van mód.
„Galaktikus nullsík” elmélet
Ismét egy nehezen értelmezhető fogalom, amelyet a tudomány nem ismer, így szintén nem haladhatunk
át rajta. Galaxisunknak van ugyan ún. fősíkja, amelyen az egész Naprendszer időnként valóban áthalad
(a modellek szerint kb. 30 millió évenként), ámde jelenleg sok fényévvel a galaktikus fősík „felett” tartózkodunk.
Egy ilyen áthaladásnak természetesen így nem lehet előre megadni napnyi(!) pontossággal az időpontját.
„Háromnapos sötétség” elmélet
A kissé az Egyiptomot sújtó bibliai átokra emlékeztető rémhír is csillagászati eseményekkel próbálja magyarázni
ennek valóban félelmetes eseménynek bekövetkeztét - figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy a
nappalok-éjszakák váltakozását a Föld tengely körüli forgása okozza. A Naprendszer összes bolygóját felhasználva
sem képzelhető el olyan konfiguráció, amelyben a Földet minden létező fényforrástól bármi leárnyékolhatná.
Mindent összefoglalva, december 21-én egyetlen nevezetes esemény várható: a téli napforduló.
Ezt követően - az északi féltekén - lassan hosszabbodni kezdenek a nappalok, folyamatosan több fény jut Földünkre.
Remélhetőleg az ismét elmaradó világvége világosságot jelent majd a Földünk sorsáért aggódni hajlamos emberek
számára - bár az alább felsorolt néhány érdekesebb világvége története nem erről látszik tanúskodni.
Tények a múltból:
Az első ezredév
A különlegesen kerek 1000. év sokakban keltett félelmet: aggódtak az Úr eljövetele miatt, amelyre ez a dátum
igen alkalmasnak mutatkozott. Több helyen felhagytak a földek művelésével (feleslegesnek tekintve az eljövendő
világvége miatt), az iratokat pedig „ahogyan a világ vége közeledik” megjegyzéssel „visszafelé” dátumozták,
uralkodók függesztették fel egymás közötti ellenségeskedésüket. Talán nem árulunk el titkot: a világvége elmaradt.
1910
Egy nagyot ugorva az időben a híres-nevezetes Halley-üstökös visszatérése adott alkalmat a rettegésre.
Mindezt dacára annak, hogy az ember úgy gondolná, a középkori babonás balsejtelmek az üstökösök feltűnése
kapcsán a XX. század elejére már a múlt ködébe vesztek. Miután nyilvánosságra került, hogy az üstökös csóvájában
cián található (bár, ahogyan a szakemberek hangsúlyozták: elenyésző mennyiségben), és Földünk keringése során
áthalad majd a csóván, sokak számára elkerülhetetlennek látszott a katasztrófa . A világi javak elherdálása és hasonló
események sok helyen ismét bekövetkeztek, élelmes emberek azonban a megmenekülés ellenszereit is „feltalálták”
és kínálták az aggódóknak. Ilyen volt a cián megkötésére alkalmas tabletta, valamint a csóván való áthaladás idejére
szervezett tengeralattjáró-utak. 1910 eljött és elmúlt, a Föld áthaladt a csóván, mindenféle következmény nélkül.
Amikor egy szép augusztusi éjszakán felpillantunk az égre, és gyönyörködünk a hullócsillagokban, jusson eszünkbe,
hogy éppen egy régen erre járt üstökös (a Swift-Tuttle) pályáját keresztezzük, ahol a csóvába kiszakadt apró porszemek
felhőjén átszáguldva, a légkörbe csapódó porszemcsék okozzák a látványt.
1997
Az 1995-ben felfedezett, városokból is jól látható, szépséges Hale-Bopp üstökös sajnálatos módon - bár természetesen
nem közvetlen módon - okozta emberek halálát. A Menny Kapuja nevű vallási közösség tagjai meg voltak róla győződve,
hogy az üstökös mögött egy idegen űrjármű halad, amely lelkeiket elszállítja majd a Földről - ennek érdekében az év
márciusában tömegesen öngyilkosságot követtek el, remélve, hogy lelkük az űrhajóra teleportálódik.
1999
Remélhetőleg az év legtöbbünknek a Magyarországon megfigyelhető teljes napfogyatkozás miatt emlékezetes.
Ennek bekövetkezte előtt terjedt el a hír, miszerint a XVI. században élt Nostradamus képletes és valódi értelemben
véve is hatalmas felfordulásokkal kísérve jövendölte meg a sötétség eljövetelét ebben az évben - ami a napfogyatkozás
formájában be is következett, sok millió ember nagy örömére. Az esemény egyetlen sajnálatos vonatkozása,
hogy hazánkból legközelebb csak 2081-ben lesz látható ismét.
2000 (Y2K)
Ezer évvel az első ezredév végét övező rettegés után ismét remek alkalom kínálkozott - legalábbis az elektronikus
eszközökre támaszkodó világ végének várására. Az ok ezúttal az volt, hogy a számítógépesítés korai szakaszában
(amikor minden apró tárhely megtakarítása számított), a dátumokban az évszám utolsó két számjegyét tárolták csak,
ami tökéletesen elegendő volt 1999-ig. A 2000-es év bekövetkeztével azonban ez az utolsó számjegy 00-ra vált,
így a nem megfelelően megírt programok és fel nem készített számítógépek problémái miatt a bankvilág, és ezen
keresztül az egész létező világrendszer súlyos hatásokkal lett volna kénytelen szembenézni, nem is beszélve az
atomerőműveket irányító számítógépekben felléphető, beláthatatlan következményekkel járó hibákról.
Szerencsére a szakemberek felkészültek voltak: nem következett be katasztrófa. Világvége-ügyben továbbra is
aggódni kívánó Olvasóink számára itt jegyezzük meg, hogy a következő hasonló esemény 2038-ban várható,
amikor az időt az 1971. január 1-e óta eltelt másodpercekben számoló rendszerek lesznek képtelenek
- megfelelő módosítások nélkül - tovább kezelni a dátumokat.
2000 májusában aztán volt egy nagy bolygóegyüttállás is, mely láthatatlan maradt, mivel a bolygók a Nap közelében
tömörültek. Az elmúlt fél évszázadban még 1962-ben és 1982-ben is voltak jelentősebb bolygóegyüttállások,
melyek - mint tudjuk - jelentősebb mértékű világvége nélkül történtek meg.
bővebben: http://www.mcse.hu/egyesuleti_hirek_2012/20121115-a-vilagvege-elmarad.html
A NASA a világvégéről
Az amerikai űrkutatási hivatal öt tudóssal próbálta csillapítani az apokalipszistől félők kedélyeit.
Az esetlegesen rettegő lakosság megnyugtatása (és az érdeklődők okítása) végett a NASA öt
tudósát küldte el egy, a Google+ közösségi oldalon szervezett videokonferenciára, hogy a
tudomány segítségével vegyék fel a harcot a maják pánikkeltők próféciáival szemben.
bővebben: http://www.hir24.hu/tudomany/2012/12/03/a-nasa-a-vilagvegerol/ Végső visszaszámlálás
...aminek az égvilágon semmilyen tudományos alapja nincsen, mégis szórakoztató és
érdekes lehet nyomon követni. Lássuk!
bővebben: http://www.idokep.hu/hirek/2012-vilagvege-visszaszamlalas
Miért marad el a világvége?
Az emberiségnek mindig szüksége volt világvégedátumokra. Ez most megint közelít,
pedig már túléltük a legutóbbi, 2000-re jósolt összeomlást és sok-sok előzőt is.
Nézzük meg, miért is beszélünk 2012-ről?
bővebben: http://www.nlcafe.hu/ezoteria/20121205/december-22-vilagvege-elmarad/
Már megint itt a világvége!
Uramisten, uramisten, most aztán már tényleg itt a világvége. Szaladjunk, szaladjunk,
lobogjon a hajunk! A Nibiru átmegy a nullsíkon, három napig sötét lesz, a Nap jól kitörik,
a kontinensek elcsusszannak, a pólust felváltja egy protuberancia. Pedig nem is.
bővebben: http://hirek.csillagaszat.hu/asztroblog/20121208-vilagvege-nemvan.html
A maják szerint mégsem lesz világvége decemberben
bővebben: http://www.nlcafe.hu/ezvan/20121026/vilagvege-majak/
Maja alvilág – az igazi világvége
National Geographic Channel
A maja naptár szerint 2012. december 21-én – legalábbis a mai formájában – vége a világnak.
Igaz ez? Mennyire adhatunk hitelt ennek a jövendölésnek? És több mint ezer évvel ezelőtt
miként ért véget maga a maja civilizáció? A filmben Diego Buñuel ezekre az izgalmas kérdésekre
keres választ a maja emberáldozatok félhomályos, víz alatti nyughelyén, mely a National
Geographic ‘Sunsphere’ nevű forradalmi technológiájának hála most először nappali fényben tündököl...
vetítés:
december 16-án, vasárnap 15:00-kor
bővebben: http://www.natgeotv.com/hu/maja-alvilag/tartalom
|
